2019. január 6.

Porhó...

Hazafelé csattogok a boltból, nagy a hó a járdákon, korán van, még nem takarítottak.
(fotó: wikipédia)
Megelőzök egy anyukát a babakocsival, és egy mellette gyalogló kicsi lányt.
Lehet úgy két és fél éves.
- Láttál már ekkora havat? - kérdezem, mert nem tudok szó nélkül elmenni az édes kislány mellett.
- Igen !
- Építettél már hóembert?- faggatom tovább. A válasz meglepő.
- Nem áj össze - mondja sajnálkozva.
- Igen, ez friss porhó - magyarázom, de ő rávágja.
- Ez nem poj, ez hó !- Nyomatékul az anyukát is megkérdezi:
- Ugye anya ez nem poj?- Anyukája megnyugtatja, hogy igen, ez hó.
Diadalmasan rám néz , és mosolyogva köszön:
- Szióka !
Az előbb még fáztam. De most milyen jó kis meleg lett itt a szívem körül....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése