2018. május 27.

Gyermeknap alkalmából...

Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért
Fák, csillagok, állatok és kövek,
szeressétek a gyermekeimet.
Ha messze voltak tőlem, azalatt
eddig is rátok bíztam sorsukat.
Énhozzám mindig csak jók voltatok,
szeressétek őket, ha meghalok.
Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek,
szeressétek a gyermekeimet.
Te, homokos, köves, aszfaltos út,
vezesd okosan a lányt, a fiút.
Csókold helyettem, szél, az arcukat,
fű, kő, légy párna a fejük alatt.
Kináld őket gyümölccsel, almafa,
tanítsd őket, csillagos éjszaka.
Tanítsd, melengesd te is, drága nap,
csempészd zsebükbe titkos aranyad.
S ti mind, élő és halott anyagok,
tanítsátok őket, felhők, sasok,
vad villámok, jó hangyák, kis csigák,
vigyázz reájuk, hatalmas világ.
Az ember gonosz, benne nem bizom.
De tűz, víz, ég s föld igaz rokonom.
Igaz rokon, hozzátok fordulok,
tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok;
tűz, víz, ég és föld s minden istenek:
szeressétek, akiket szeretek!

2018. április 20.

Ujjé tavasz van ...

Áprilisi eleji hűvöses délután. A nap bár ezerrel süt, mégis elkél a kabát, de azért megállunk néhány szóra. A téma persze, hogy az időjárás...
Panaszkodunk, tavaly ilyenkor már, így, meg úgy.
Ahogy az árokpartra téved a szemem, egy nagy bokor pitypangot fedezek fel.
Még a beton között jött ki, harsogó sárgájával üzenve, hogy nyugi, jön már a tavasz.
Az én bűnöm. Én rikkantottam el magamat, hogy nézzétek, a pitypang, milyen édes, jaj de jó, mégiscsak...
Ismerősöm azonnal odaugrik, és tövestől rántja ki szegényt.
- Ne bántsd, hadd viruljon, olyan szép !- kiabálom. -De miért?
Hangja megfellebbezhetetlen:
- Annak nem ott a helye !
Azzal a kis sárga csomót kidobja az utca közepére.A kis sárga fejek máris kókadtan fekszenek az út közepén...
Pedig épp most akartam elmondani, hogy ez a kedves sárga virág nem elég, hogy elhozta nekünk a tavasz üzenetét, még ráadásul gyógynövény is...
Nem szóltam semmit, mit is mondhattam volna, az ő házuk, az ő árkuk, az ő pitypangjuk...
Nesze neked tavasz !

2018. március 30.

Szívem minden melegével....

...kívánok áldott, békés Húsvéti Ünnepeket, végre tavaszt, jó időt virágokat, lepkéket, békességet.

2018. március 28.

Egy nehéz nap éjszakája...

Felriadtam az éjjel, és már nem tudtam visszaaludni.Te jártál az eszembe. Amikor délután elbúcsúztam tőled, már láttam, hogy nem vagy jól...Szomjas voltál, hideg vizet kértél, de kihánytad. 
Simogattam sovány arcodat, és próbáltam mosolyogni, csak befelé folytak a könnyeim.
Te néha kinyitottad a szemed, rám  néztél, de láttam, nem ismersz meg.Egyszer csak megélénkültél, és olyan erővel kaptad el a karomat, hogy szinte belefájdult, magadhoz húzva végigcsókoltad  , és azt kérdezted:
- Most melyik vonatra szálljak fel?  
A hangod ijedt volt, és reménykedve szorítottad a karomat. Mondanom kellett valamit.Valami megnyugtatót.
- Amelyik közelebb van édesapám...
Nem jutott jobb az eszembe. Megnyugodtál, az arcod kisimult, szemeid behunytad, aludtál.Láttam, a külvilág megszűnt létezni, többet nem néztél rám.
Nehéz szívvel indultam haza, a szívem tele volt fájdalommal...
Hajnalban jött a hír, hogy édesapánk örökre elment.
Felszállt a legközelebbi vonatra...

2018. március 22.

A mogyoróscsoki.

(Foto: Origo)
Kaptam valakitől egy nagy tábla mogyoróscsokit. Szeretem. Mit szeretem, megőrülök érte.
Mivel azonban délután az unokánkhoz utaztunk, gondoltam, hogyan fog neki örülni, lemondtam róla, és elvittem neki. 
Felcsillant a szeme, forgatta, nézegette, majd hatalmas elszántsággal így szólt:
- Holnap lesz az apa szülinapja, mennyire fog ennek örülni ! - mondta, és elrejtette a szobájában.
Tehát ő is lemondott róla...
Ma van a születésnap. Kíváncsi vagyok a fejleményekre. Mert ha a fiam is lemond, akkor a csoki újra nálunk landol, csakhogy azt nem én fogom kapni, hanem a férjem, akinek nemsokára születésnapja lesz...
Én ezt nevezem szeretetnek.

2018. március 2.

Csibeleves...

Meséli a barátnőm, hogy nagyon megfázott, ágyba került. Nyögött eleget, mire kiókumlálta, hogy bizony olvasta, a régiek megfázáskor finom csibelevest adtak a betegnek.
Igen ám, de már nem úgy van , mint régen, az udvaron nem kapirgálnak a csibék, el kell menni a henteshez.
Itt aztán meg is akadt a tudománya, mivel párját kellett leküldenie abba a bizonyos boltba.
Zoli köztudottan jó szakember, aranykezű , sok mindenhez ért. De a csibehúshoz nem.
Így aztán a barátnőm szóról szóra elmagyarázta a dolgokat, imigyen:
- Bemész a boltba. A húsos pult szemben lesz veled, jobb oldalon a sertés- és marhahúsok, tudod, azok olyan sötét színűek.Ne is nézz oda.
- A baloldalon van a csirkés részleg, te csak oda fókuszálj.
Aztán visszakérdez: 
- Na mit látsz meg először, ha belépsz?
Zoli büszkén kivágja:
- Hát a hentest !