2011. március 31.

A nyírfák vére...

Először azt hittem, az eső esik. A megcsonkolt nyírfák ágáról apró cseppek hulltak alá.De nem eső volt, a nyírfákból jött a folyadék megállíthatatlanul...mint egy nagy sebből, napokig csorgott a fehéres, átlátszó nedv.
Akik megcsonkolták őket, nem jöttek újra, hogy befejezzék barbár munkájukat, így aztán még áll a három hatalmas nyírfa az udvarban, oldalukon csendben folydogál az élet...
Egyik fa alá egy nagy vödröt helyeztem, már tele is lett, és még mindig csorog, mikor lesz már vége?
Nézem a fák oldalán a fehér lé kristályos folyamban dermedt meg, olyan, mintha gyertyafolyadékkal öntötték volna végig.Nem hagy nyugodni a gondolat, utánanézek a neten: nyírfalé, másik nevén Széva az oroszoknál kedvelt ital, sőt a rák ellenszere.Csak kora tavasszal, a levelek megjelenése előtt van értéke, a fákat megcsapolják, úgy jutnak hozzá a finom, édeskés nedűhöz.Nézem a nagy piros vödröt, amely színültig tele van .Lassan csökken a csepegés, de nem vagyok nyugodt, ami a fákat illeti.Egyik szemem sír, a másik nevet.Megmaradtak a fák ! Most már ne is jöjjenek a gyilkosok...

2011. március 29.

Ha beteg a kisherceg....

Semmi nem az igazi. Dani nálunk van, mert ismét elkapta a köhögés, és nem mehet bölcsibe...Igazság szerint örülnöm kellene, hogy ilyenkor újra együtt lehetünk, de micsoda óriási különbség van a két ittlét között.
Azzal kezdődik, hogy amúgy sem túl jó étvágya még csökken, minden ételre a fejét rázza.Nem kell a visi (virsli), nem kell a szajt (sajt) sem, ami pedig máskor a kedvence szokott lenni.Végül feladom  szülei szigorú elveit, és engedem, hogy a hűtőben kotorásszon, ahol csak akad valami finomság Túró Rudi formájában...Ebből látom, hogy beteg, hiszen kibontjuk és nem harap bele, csak fogja a kis kezében...Sebaj, elő a játékokkal! Dani diktálja az iramot.Előkerül minden, ami csak elképzelhető, még a vadonatúj edényeimmel is hagyom, hogy azt játssza, ő főz.
Megkeressük a régebbi játékokat is, így akadt kezembe egy kaleidoszkóp, gyermekkorom régi, kedves játéka. De nem ám a régi fajta papírból készült, egyszerű kis játék, mint amilyen az enyém volt, nem nem....Szép termetes, matricával díszített műanyag kaleidoszkóp, igazi szép darab.Dani először megpróbálja  lecsavarni egyik végét, aztán rájön, ha belenéz, csodálatos formákat láthat az alján.Megjegyzem, a régi kaleidoszkópban sokkal szebb minták voltak, vagy csak az emlék szépíti meg, nem tudom. Azon veszem észre magam, hogy elbűvölten kukkolom a folyton váltakozó színes formákat. Dani türelmes, hagyja , hadd játsszak....
Édes kicsi fiú.Beteg, de csöppet sem türelmetlen, kedvesen mosolyog rám. Ezért a mosolyért érdemes élni.....

2011. március 25.

SECRET GARDEN - ADAGIO

Saját versem (mert megirigyeltem a babérokat)

Egy év


Ez az év úgy elszáll majd
olyan nyomtalan, és olyan hirtelen,
Mintha soha nem lett volna tán
ez a hosszú, bús, könyörtelen
Egy év.


Hisz vége már az ősznek, és a tél
meglátod, sírva elmenekül.
A jég borzongva sikolt, és fél...
Helyére meleg kis tócsa ül.
És fény.


A tavasz hosszú lesz ,s jól tudom,
hogy bántja majd szemed a fényözön.
S fáradt-bús, piros alkonyokon szíved mást vár,
ám oly lassan jön
A nyár.


Egy ősz, 
egy tél,
egy tavasz,
egy nyár.
Egy év, háromszázhatvanöt nap.
Tizenkét hónapot sodor az ár
lüktető, meleg szívem alatt
Téged.




Mentségül: írtam 1967-ben

2011. március 24.

Most lett kész....

Kiállításra készülünk áprilisban, akvarellképekkel.Nem nagyon szeretem a vízfestéket, de remélem, lassan megszokom, hogy a papíron önálló életet él, és ide-oda folydogál. Ez a képem most készült el.Aminek örülök, hogy a tanárnő elfogadta.Remélem, nektek is tetszik.

2011. március 23.

Ha még meg tudsz bocsátani....

Drága Barátnőm!


Látod, pirossal írom ezt a bejegyzést, mert vérzik a szívem. Vérzik a szívem a saját feledékenységem miatt...Nagy bakit követtem el. Megfeledkeztem a névnapodról. Én, akit kétlábon járó naptárként szoktál emlegetni, egyszerűen megkeveredtem a mindennapok sűrűségében...
Hozhatnék fel mentségeket, tudod, a Danika, tudod, a fogorvos, tudod, a kert, tudod, a festés...ezernyi mentségem lehetne, de ERRE NINCS MENTSÉG !


Nézem a képet, ahol nevetve ölelsz át, és szégyenlem magam. Remélem, megbocsátod nekem ezt a késői köszöntőt, hiszen azért vannak a jó barátok....hogy megbocsássanak.
Kedves Barátnőm! Isten éltessen!

2011. március 21.

Tavasz a házsongárdi temetőben

                                           "A tavasz jött a parttalan időben,
                                             s megállt a házsongárdi temetőben.


                                             Én tört kövön és porladó kereszten
                                             Aletta van der Maet nevét kerestem."


Ottjártamkor Áprily Lajos gyönyörű sorai jártak az eszembe...Igaz, mi nem éppen Aletta van der Maet, hanem Dsida Jenő  sírját kerestük a régi, hatalmas területű temetőben.
A térkép után menve meg is találtuk az író és költő sírhelyét, sajnos, akkorra már (Kolozsvár volt az útunk utolsó állomása) megtelt a fényképezőgépem, és nem volt szívem egyetlen képet sem kitörölni.
Így aztán csak ezt a képet tudtam hozni a temetőről. Meghatottan álltunk a nagy költő sírja előtt, az idegenvezetőnk ötlete volt, hogy szavaljunk el egy Dsida Jenő verset...Az arcom most is ég, amiért senkinek sem jutott eszébe egyetlen verse sem....Nekem sem.
Ezért elhoztam nektek a feliratot, ami a sírján áll.Remélem, megbocsájt nekünk....

                                      "Megtettem mindent, amit megtehettem,
                                        Kinek tartoztam, mindent megfizettem.
                                        Elengedem mindenki tartozását,
                                        Felejtsd el arcom romló földi mását."

Seasons

2011. március 20.

Hahó ! Mi virít itt?

Bizony, az ibolya ! Ma reggel templomba menet fedeztem fel az árok partján. Igaz, hogy csak 4 fok volt reggel, de a szívem teljesen átmelegedett a látványtól. Bizony, bizony.Végérvényesen beköszöntött a tavasz. Köszönöm Tavasz Úrfi a szívmelengető látványt, s szépen kérlek, hozzál napsütést, meleget, hogy a hosszú télben elgémberedett lelkünk újra feléledjen....

2011. március 18.

Kis papírhajók...

- Ajó, ajó ! - mondogatta Dani, amíg öltöztettem. Megígértem neki, hogy lemegyünk a Duna-partra hajókat nézni. Olyan boldog volt, majd elrepült. Arra gondoltam, mi lesz, ha éppen azidő alatt nem jön egyetlen árva hajó sem, amíg ott vagyunk, és hogy ne érje csalódás, gyorsan hajtogattam négy hajót papírból, és vízálló filccel ráírtam a neveket: APA, ANYA, DANI, PANNI.
Micsoda megérzés ! Talán mert túl kicsi a víz, vagy mert épp nem abban az időben mentünk, hajónak se híre se hamva! Mielőtt Dani elkeseredett volna, előkaptam a frissen fabrikált papírhajókat, és Dani legnagyobb örömére vízre bocsájtottuk.
Volt nagy öröm! Én közben tudósítottam a tisztelt közönséget a versenyről, Dani sikongatott .
Az APA nem tétovázott, nyílegyenesen elindult Nyerges felé, ANYA kis egy helyben forgás után követte. DANI és PANNI álldogáltak. Ekkor Dani egy bottal megpróbálta elindítani őket, de nem moccantak, inkább felborultak.Közben a másik két hajó már majdnem eltűnt a szemünk elől, olyan gyorsan haladtak...És ekkor a DANI is megindult.Igaz, szép lassan, komótosan, de követte őket.
A parton már csak a PANNI maradt. Dani megpróbálta ugyan a többi után küldeni, de a kis hajó csak forgott, egyszer csak az oldalára dőlt, és szép lassan megtelt vízzel, majd elsüllyedt....
Csörgött a telefon, Dani anyukája hívott bennünket a messzi Kapuvárról, ahol üdültek. Átadtam a telefont az unokámnak, izgatottan próbálta elmesélni a hajók sorsát a maga módján:
-Anya! Anya! - mondta lelkesen. - ajó, ajó, apa anya Dani eme, Panni mem, Panni mem.... 
Amikor hazafelé indultunk, még sokáig vissza-visszanézett az elsüllyedt hajóra. Szemében aggodalmat láttam....

2011. március 16.

Nagyböjt Idején.

Go

Állatsimogató...

Él egy család a szomszédunkban.Azért írok róluk, mert sok ember példát vehetne az életmódjukról, állatszeretetükről. Dani is szívesen jár át hozzájuk állatsimogatásra, amikor nálunk van.
Legutóbb kecskék születtek, bájos, barna kis jószágok, szelídek, kedvesek.
- Bori !-mondom a háziasszonynak- ezért máshol pénzt kérnek !
Nem érti, hát elmesélem a "hivatásos" állatsimogató helyeket, ahol a kicsik jó pénzért megsimogathatják a kedvenceket.Bori nevet, és mutatja legújabb szerzeményét a csüngőhasú törpemalacot.Csak ámulok.Dani boldogan ismerkedik a kis állatokkal. Március van, a nap süt, Dani boldog, hát kell még több ? Hálás vagyok a szomszédasszonyomnak. Azért, mert csodálom szorgalmát, optimizmusát, jó szívét, egyszerűségét.
Sokat tanultam tőle. Legutóbb, amikor úgy döntöttem, hogy az idén parlagon hagyom a kertet, és nem vergődök az ültetéssel, kapálással, öntözéssel, csendesen csak annyit mondott:
- Pannikám muszáj....


Igen Borikám,  "Hajózni muszáj..."

2011. március 14.

Nyírfák

Búcsú a nyírfáktól.

Szerettem őket.Sokszor szorítottam arcomat hófehér törzsükhöz megnyugvást lelve érintésüktől.
A nyírfák egyidősek a házunkkal, negyven évesek.Emlékszem, vérre menő vita folyt arról, mi legyen a ház előtt.A férjem szőlőlugast akart, én meg voltam őrülve a nyírfákért. Ki gondolta volna, hogy ekkorára megnőnek, és komoly veszélyforrást jelentenek a villanyvezetékre, a szomszédos házakra, és ránk is...eljött az idő, amikor komolyan el kellett gondolkodnunk, mi lesz velük.Csak hát nem könnyű a döntés, hiszen szinte családtagok ők, a három nyírfa.Tavasszal zsenge zöld levelükkel, nyáron az enyhülést adó hűs lombokkal, ősszel a gyönyörű sárga koronájukkal, télen fehér kérgükkel az egész család kedvencei ők...Látták felnőni, és útnak indulni a gyerekeket, látták az idős rokonokat, akik már nincsenek közöttünk.Amíg aktív voltam, minden reggel alattuk indultam munkába.
Nagyon szerettek nálunk lenni, a házunk helyén valaha kőfaragó volt, és valószínű, kedvelik a sifrás, köves talajt, mert óriásira nőttek.A héten megjelent a kosaras autó, és elkezdték a vagdosást.Aztán kiderült, hogy magasabb kell, mert ez a derekáig sem ért. Szerdán jönnek újra.
Elhatároztam, hogy nem leszek itthon.Nem nézem végig a halálukat....

2011. március 11.

Nagyböjti fogadalmaim....

Tudom, tudom....a fogadalmak azért vannak, hogy gyarló módon megszegjük őket. Mégis.Az idén szeretném már rendesen végigcsinálni  ezt a negyven szent napot, ami a Húsvétot megelőzi. Nehéz lesz, azt már látom.Még egyetlen évben nem sikerült eddig maradéktalanul véghez vinnem.
Idén azonban segítségem is van. Bertalan atyától gyönyörűen összeállított, minden napra szóló leírást kaptunk, ami első olvasatra nagyon egyszerűnek, és könnyen kivitelezhetőnek tűnik, csak én botlok meg már a legelején.
Tegnap, március 9. Hamvazó-szerda volt, a megengedett napi háromszori étkezéssel. Az, hogy aznap húst nem ettem, könnyen ment, hiszen nem vagyok különösebben húspárti...a napi háromszori étkezés is belefért, csak az egyszeri jóllakáson buktam el.Hát ez nem ment....ugyanis este is jól beettem a paradicsomos káposztából sajnos.
No és a mai napom? "Örömmel vállalom a mai nap terhét"- írja a lelki tükör. Hát ez sem sikerült maradéktalanul, mivel ma különösen sok atrocitás ért, úgy a benzinkútnál, mint itthon, hőn szeretett férjem által....
Nézem a holnapi napot: Böjtölök.Természetes, hiszen holnap péntek lesz, nagyböjt első péntekje, ez úgy érzem, sikerülni fog. Hogy ne essek a húsevés bűnébe, fogok egy krétát, gyorsan lerajzolom a holnapi menüt.Magamban mosolyogva hozzáteszem: illusztráció Bertalan atya Nagyböjti Készület című leveléhez.És még valami:
        "Isten látja, ha rosszat teszel, de ad neked időt, lehetőséget, hogy javíthass." -
mondja egy keleti bölcsesség. És még van 38 napom.....

2011. március 10.

Tavasz

Szabó Lőrinc: Tavasz






"Mi az?" - kérdezte Vén Rigó.
        "Tavasz!"- felelt a Nap.
"Megjött?"- kérdezte Vén Rigó
        "Meg ám!"- felelt a Nap.


"Szeretsz?"- kérdezte Vén Rigó.
        "Szeretlek!"- szólt a Nap.
"Akkor hát szép lesz a világ?"
"Még szebb, még boldogabb!"

2011. március 7.

Dani király...

Amikor erre a képre nézek, Milne sorai jutnak eszembe: "János király nem volt jó..."
Vagyis Dani király. Mostanában nagyon rosszul eszik őkegyelmessége, a kétségbeesésbe kergetve ezzel szüleit, és aggódó nagyszüleit... A napokban náluk jártam, és vittem neki egy Burger Kinges koronát, amelyet valamelyik gyerekem hagyott itt.
Frenetikus sikere volt ! Ahogy a fejére raktam, azonnal enni kezdett. Tőle szokatlan módon üres kenyérrel kezdte, aztán két szelet párizsival folytatta, de megette az ebédet  is, amire addig rá se nézett.
Nahát !- csodálkoztunk a korona sikerén. Dani nagy büszkén feszít, fején a papírkorona. Eszembe jut Móra Ferenc novellája, amelyben Messzi Gyurka bácsi egy csúnya kalapot ad Ferkónak, amelytől aztán olyan bátor lesz, hogy jól megveri az állandóan csúfolódó Cintulát....
"Olyan vagy benne, mint az Árgyélus királyfi " - idézem Gyurka bácsi szövegét, és összenézve jót nevetünk..... Ezt nem kellett volna.
Dani ugyan nem érti, ki az az Árgyélus királyfi, sejtelme sincs még ezekről a dolgokról, de valahogy megérzi, hogy rajta nevetünk. Lekapja a koronát szöszke fejéről, és aznap már semmiképpen nem tudjuk rávenni a viselésére. El azonban nem dobja, szépen az asztalra teszi, és a szeme néha símogatóan rátéved....Vigyázni kell a koronára, még a vacsora hátra van.... 
 

2011. március 6.

Nyivátka udvarlói...

Ülnek nagy csendben a bokor alatt.Látszatra egy idilli kép tárul az ember szeme elé.Nicsak ! Vasárnap délutáni szieszta Eipléknél. Csak aki figyelmesebben megnézi őket, az veszi észre a halálos feszültséget, ami a két kandúr között villog. Szemük néha egymás szemébe mélyed, szájukat időnként mély, fenyegető torokhang hagyja el. Itt kérem komoly harc folyik Nyivátka kegyeiért. És ő ? Egykedvűen nézi a két ellenfelet.Szerintem arra gondol: ha a kis fekete kandúrját már úgyis elmarta ez a kettő, hát győzzön a jobbik...   Aztán, mikor elúnja a szótlan harcot, feláll, nyújtózik egyet, és nagy kényesen ellibeg a bokrok felé. Hátra se néz, minek? Úgyis tudja, hogy a két szerelmes kandúr közül valamelyik biztosan követni fogja....                                                                                                                                                                                                                                        

2011. március 5.

Divattudósítás Süttőről 2011.március 5-én

Hejhó! Micsoda egy gyönyörű nap indult ma! Már reggel madárcsicsergésre ébredtem, a nap ezerrel sütött, hiába - gondoltam - március az március...Tényleg úgy van, mint a versben: március, füttyös fiús...Ami a fiúkat illeti, ők nem dobódtak fel ennyire a szép időtől. Férjem morogva húzta fülére a takarót, láttam, itt nem megyek sokra, elindultam hát a régen látott telkünkre egyedül. Tavaly olyan hirtelen, és keményen jött az ősz, hogy nem tudtuk rendberakni a kertet, no most aztán ennek a böjtje van, azt sem tudom, mihez kapjak...
Összegereblyéztem az elszáradt kórókat, és tüzet raktam a kert közepén.
Mindezt a legújabb kerti divat szerinti öltözetben. Hölgyeim és uraim ! Nézzék meg ezt a bájos, tavaszi, kerti ancugot, melynek igen látványos darabja a kinyúlt, ám rendkívűl nőies, halvány rózsaszín pulóver, mely híven tükrözi viselője szeretetre vágyó, gyermeki lelkületét.
Ha lejjebb haladunk, láthatóvá válik a dizájnos, oldalt csíkkal díszített melegítőnadrág.Az eleganciát emelő többfunkciós , elmaradhatatlan gumicsizma a nap fénypontja. Viselője enélkül nagyokat esne a nap által felolvasztott földön, nem beszélve arról a jó tulajdonságáról, hogy a sár pillanatok alatt lemosható róla.Ne felejkezzünk el a  kétszínű gumikesztyű rafinált eleganciájáról sem, és megemlíteném még a  jó kiállású gereblyenyelet, mely szerényen díszítí modellünk kezét....
Hát ennyit kedves közönség a mai divatbemutatóról. Legközelebb a Duna-partról közvetítünk, és távlati terveinkben szerepel egy Balaton melletti bemutató is. Csak jönne már a 40 fokos meleg.... 

2011. március 4.

Így állok...

Sziasztok! Arra jöttem rá, hogy pl. Georginánál, ahol a megjegyzés, mint:" annaliz(Google Fiók)" van, ott rögtön felugrik az ablak, ahol beírhatom a megjegyzésemet. A többieknél, ahova mostanában írtam, ott a "megjegyzés, mint: annaliz (Google)" van.Ez lehet az oka? És ha ez, akkor mit tudnék tenni?
Tud valaki segíteni?
Ja? A megjegyzésablak már a saját bejegyzésemnél sem működik.....   

2011. március 1.

pipacsok.wmv

Oda a büszkeségem!

     A napokban  röpködtem a boldogságtól, milyen jól rájöttem egy dologra fényképek feltöltése terén.
Most azonban nem tudom, mi történt, de nem tudok megjegyzést küldeni a követett blogbejegyzésekhez.Tudna valaki segíteni?Valamit elrontottam, vagy öszekötöttem, vagy átírtam, nem tudom, de szörnyű érzés, hogy nem jövök rá, hiába próbálkozom.
AKI TUD, SEGÍTSEN!