2014. január 31.

Ma jön !

Dani, édes kis uncsim ma jön hozzánk. Türelmetlen vagyok, és izgulok. Vajon miért?
És ez mindig így lesz ? Lehet, hogy muffint kellett volna sütnöm?
Már alig várom, hogy átöleljen, átöleljem ezt az édes kicsi embert, mert hiányzik nagyon...

2014. január 30.

A ló másik oldala...

...amin szerintem jól átestünk. Már ami az egészségügyet jelenti.
Történt vala, hogy a zuram már hetek óta szekált a kis anyajeggyel, ami a jobb halántékomon nőtt. Elöször kis lapos barna pötty, ami aztán növögetni kezdett. Az ördög pedig nem alszik, hát utána néztem a bőrvizsgálat mikéntjének.
Beutaló nem kell, olvastam a kórház honlapján, ám előzetes időpont egyeztetés igen.
Nosza, elő a telefont. Kedves női hang mondta el,mikor, melyik napra, és hány órára jelenjek meg a 30 km-re lévő kórházban, valamint a doktornőhöz, vagy a doktor úrhoz akarok-e menni. Nő lévén, persze, hogy a doktornőt választottam Az időpont, a választott orvos ténye meg is nyugtatott, be is utaztam, másfél órát vett csak igénybe az út.
A célom azonban még nem érhettem el, mert mint kiderült, nem elég az időpont kérése, az 5-ös számú épületben regisztráltatnom is kell magamat. Amúgy a regisztrálás szótól már a hideg is kiráz, de mit tehettem, beálltam a hosszú sorba a Taj-kártyámmal, gondolván elég ennyi is.
Nem volt elég.
Szóval TAJ- kártya, lakcímkártya, a háziorvosom neve után még a telefonszámomat is elkérték.
Sebaj, irány a bőrgyógyászat. Ekkor 9 óra volt, még majd'  egy óra volt hátra a kapott időpontig.
Gyakran jártam itt régebben, fel voltam készülve , hogy a hosszú folyosó zsúfolásig meg lesz telve, mint régen. Rajtam kívűl még egy hölgy ült a váróban, meglepődtem. 
Beszélgettünk, és vártuk, hogy szólítsanak bennünket. Hiába.
Néha ki-kinézett egy nővér, de aztán vissza is ment. nem értettük.
Közben azért jöttek emberek. Volt akinek időpontja volt, de nem regisztráltatta magát.
Volt akit visszarendeltek kötözésre, de se időpontja, se regisztrációja nem volt, őket átküldték a másik épületbe.
Mi csak üldögéltünk, és vártuk, hogy eljöjjön az áhított idő. 
A másik hölgy megunta, és elment.
Én maradtam, hátha valami csoda folytán soron kívűl behívnak, mivel rajtam kívűl teremtett lélek nem volt. Hja, gondoltam magamban. Időpont az időpont.
Behívtak. Pont időben.
Mérges voltam a rugalmatlan betegkezelés miatt. És ezen még a doktornő kedves modora sem segített ...

Rózsa meghívott...

Igen, és többször is át kellett olvasnom, mire végre megértettem. Szóval:
l./ Linkeljem be azt,aki meghívott.
Engem 
meg erre a játékra, tehát belinkeltem.
2./ Osszak meg magamró HÉT dolgot - na ez már nehezebb, kiválasztani azt a HETET !

Lássuk csak : l./ Nagyon sokat beszélek.
                        2./ Szeretem a régiségeket.
                        3./ Állandó honvágy gyötör a szülőfalum után.
                        4./ Félek a háborútól.
                        5./ Szenvedélyes ruhagyűjtő vagyok.
                        6./ Kedvenc évszakom a tavasz, a nyár, az ősz, a tél...
                        7./ Amúgy pedig főkedvencem Dani, az unokám.

3./ Most válasszak ki hét személyt, akit bevonok a játékba. No ez a nehezebb.Lássuk csak:
                        l./ Csillagok vándora Magdika
                        2./ baratella
                        3./ Waldinger Ágnes - Ágnes versek
                        4./ Mj blogja-  Józsi
                        5./ Vera
                        6./ Zsuzsanna
                        7./ Muzsi Attila
4./ A végső tennivaló: egy hozzászólásban jelezni, hogy kipécéztük őket. Megtörtént.

Akkor HAJRÁ !

2014. január 24.

Orrmosó kézi készülék...

Porallergiám december végére tetőzött. Volt ugye az ablakcsere a rengeteg porral, amit még ki sem hevertem, jött a karácsony, meg a beigli sütés. Hiába tettem fel az arcmaszkot, ami amúgy egy utálatos dolog, mert használat közben az ember szemüvege bepárásodik, másfelől pedig rettentő nevetséges, ahogyan gyúrom a tésztát, és mint valami műtétre készülő orvos, nagy komolyan jövök-megyek a konyhában.
A szálló por aztán megtette a hatását, újév környékén már ülve bóbiskoltam az ágyban, néha eldőltem, de fel is ébredtem azonnal, mert teljesen olyan érzésem volt, mintha élve eltemettek volna, szemernyi levegőt nem kaptam. 
Bevetettem minden ilyenkor szokásos szert : gyógyszert, sópipát, orrsprayt...hasztalanul.
Megszámoltam; legalább hat féle sprayvel próbálkoztam kisebb nagyobb sikerrel. Két napig, amíg új volt, hatott. Utána minden kezdődött elölről.
Ekkor hallottam az orr irrigátorról ! Már a nevétől is kirázott a hideg...szemem előtt megjelent Danika arca, amikor anyukája elővette a rettenetes orrszívó porszívót, hogy könnyítsen a kicsi nóziján. Nem mondom, bármennyire idegenkedtem tőle, Dani érdekében meg kellett tanulnom a használatát, hiszen gyakran volt nálunk... De ez az irrigátor !
Két és fél deci vizet kell beletenni, majd hozzáadni a kis zacskóból a sós , szódabikarbónás port, jól felrázni, aztán a mosdó fölé hajolva, egyik orrlukba bepumpálni, úgy, hogy a másikon kifollyon, majd csere.

Hát mit mondjak ? Az amúgy is megviselt nózim erősen tiltakozott. A folyadék csípett, időnként félrenyeltem, krákogtam, szipogtam, és szidtam a kitalálóját.
Nem kellett volna.
A harmadik használat után azt vettem észre, hogy kapok levegőt. Az éjszakát már átalszom, és hálával gondolok arra, aki ezt a szerkentyűt kitalálta.
Szép lassan gyógyulásnak indultam. Bárcsak hamarébb hallottam volna róla !
A háttérben a sok semmirekellő spray, és előtérben a megmentőm...

2014. január 18.

2014. január 14.

Ezért...

Bódás János

Valahol ki van jelölve helyed…


Azért van síró, hogy vigasztald,
az éhező, hogy teríts neki asztalt.
Azért van seb, hogy bekösse kezed,
vak, elhagyott azért van, hogy vezesd.
Azért van annyi árva, üldözött,
hogy oltalmat nyerjen karjaid között.
Azért roskadnak mások lábai,
hogy terhüket te segíts hordani.
Az irgalmat kínok fakasztják.
Mélység felett van csak magasság.
Hogyha más gyötrődik, szenved – azért van,
hogy te befogadd szívedbe boldogan.
Megmutattad néha legalább,
hogy lelked által enyhült, szépült a világ?
Vagy tán kezedtől támadt foltra folt
ott is, ahol eddig minden tiszta volt?

Mi vagy?
Vigasznak, írnak szántak,
menedéknek, oszlopnak, szárnynak.
Valahol rég… siess… keresd,
Ki van jelölve a helyed.

Csak ott leszel az, aminek Isten szánt,
másként céltalan lesz az életed,
s a sors ekéje bármily mélyen szánt,
mag leszel, mely kőre esett.
Elkallódott levél leszel,
mely a címzetthez nem jut el.
Gyógyszer, mely kárba veszett,
mit sohasem kap meg a beteg.
Rúd leszel, de zászlótalan,
kalász leszel, de magtalan.
Cserép, melyben nem virít virág,
s nem veszi hasznát
sem az ég, sem a világ.

2014. január 4.

Danival a szilveszter....

 Immár ötödik éve csodás óév búcsúztatót érek meg. Danival , és Csancsi papával hárman szilvesztereztünk...Kimentünk az utcára is, amik itt Süttőn eléggé kihaltak voltak, de ez minket nem zavart egy cseppet sem. Néha egy-egy ijedt kutya ugyan elvágtázott mellettünk, de szerencsére ránk sem hederítettek.
Fújtuk a trombitánkat, Dani pukkantott a mini kilövővel, 9-kor virslievés, koccintás baracklével, fürdés...aztán megvárta az éjfélt velünk. Pizsamában ült a heverő tetején és várta a tüzijátékokat... nagyon boldog voltam, de egy dolog azért nem hagyott nyugodni : vajon ez a kisember meddig hajlandó velünk tölteni az év utolsó napját ? remélem, még sokára megy buliba...










Szép jel


Találkozás egy festményemmel a You Tube-on...Kellemes meglepetés...