Szeretetbicikli

Nemsokára lomtalanítás lesz kis falunkban, körbenézek hát, mi az, amit ki kellene dobni, mert már csak a helyet foglalja picinyke udvarunkon....A szemem megakad a BICIKLIN. Micsoda ócskaság, gondolom magamban, ez is megérett a kidobásra. Már nyúlok érte, de megrohannak az emlékek.
Lassan negyedik éve, hogy nyugdíjba "vonultam", és szeretett főnököm tőlem is megkérdezte, milyen ajándékot szeretnék búcsúzóul....
Az agyamban végigszaladt a nagy lehetőség, emlékeimben felbukkant minden olyan tárgy, amit az előttem nyugdíjba menők kértek, de elhessegettem őket. Aranyóra? Ugyan, van nekem órám...Aranylánc ? Nem kell, mert én minden aranyat elhagyok, vagy az arany hagy el engem, nem tudom...Hiper-szuper varrógép ? Á ! Hiszen ott van régi jó Luzsnyikom, jó az nekem!
Már teljesen kifogytam az ötletekből, mikor eszembe jutott, hogy igen! Egy szobakerékpár jól jönne!Már láttam magam lelki szemeimmel, amint lelkesen tekerem a gépet, akár esik, akár fúj, nem beszélve arról, hogy ezzel nem esnék el, mint az igazival...Szobabiciklit kértem.

Meghallották ezt a kollégáim, súgtak-búgtak, és egyik nap beállítottak hozzám egy csomaggal: elhoztuk a biciklidet, mondták széles mosollyal....Kibontom, és ez a szörnyűség tárult a szemem elé, nem tudtam, nevessek, vagy sírjak...Mint utólag megtudtam, az összes fiú egy hétig ezen ügyködött.Beszerezték, lefestették, még duda is került rá.Sőt , még egy tachométert is szereztek valahonnan, hogy "mérhessem" a megtett kilométereket... 
Persze, kaptam aztán igazi szobakerékpárt is, bár nem sejtettem, hogy a nyugdíjas kor ilyen tartalmas, ugyanis alig van időm ráülni.

A búcsúztatón a sok virág mellé kaptam egy hatalmas, kapát is, azzal a kísérővel, hogy addig kell élnem, míg ezt a kapát el nem koptatom.Hát, ahogy elnézem, talán száz éves koromra megkopna a jófajta acélkapa...Mindenesetre fiúk, köszönöm a belém vetett bizalmat, és élek is vele!
Már-már fogom a "bicikli" kormányát, hogy kivonszoljam a többi lom közé az utcára, de nem visz rá a szívem! Hogyisne! Akkor mitől fogok olyan jókat mosolyogni, amikor kilépek a kertbe?