A karácsonyfa panaszkodik
El-elnézlek ti hontalan fenyők,
Ti erdő-testből kitépett tagok.
Hányan mondhatják el ma veletek:
Óh én is, én is hontalan vagyok!
Piacra vitték testem, s a lelkem,
És alkusznak az életem felett.
És fehér vattát aggatnak reám:
Mű-zuzmarát a zuzmara helyett.
Tudom: elszárad a levágott kar.
Tudom: én vissza nem jutok soha
Az ősrengeteg anyakebelére.
Sorsom: lapály a csúcsokért cserébe.
S a végtelen helyett egy szűk szoba.
Néztem a híradásokban. Elképesztő mennyiségű fát vágtak ki feleslegesen. Eladatlan maradt az árusok nyakán. Valamit változtatni kellene, de gyorsan.
VálaszTörlés"Ne vágj ki minden fát .."
VálaszTörlésEzt a fát még én ültettem, sajnos, túl közel a ház falához....nagyon sajnáltuk, amikor kivágtuk. Én szite gyilkosnak éreztem magam...
VálaszTörlésSajnálom a fenyőket, rövid a tündöklésük, de itt vannak a hagyományok, és az élet meséi........
VálaszTörlésTudom mennyire szereted a fákat:)
VálaszTörlésGyönyörű fotók!
Szeretettel
Magdi
Faluhelyen szebb véget ér a fenyőfa: elégetik, hamuját meg elszórják a veteményesbe, hogy jobb legyen a termés.Szóval ha védeni akarod a környezetet, akkor az igazi fenyő a megoldás :-)
VálaszTörlés