Egy kiállítás képei....

Április 8-án megnyitottuk kiállításunkat az Ady Endre Művelődési Központban. A kiállítást egy hosszú nevű pályázat keretén belül :- a könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében- tartottuk. Ez így jól hangzik mindenképpen, csak a szívünk vérzik, mivel a Művelődési Házat rossz állapota miatt nemsokára bezárják, így lehet, hogy képzőművészkörünk hontalan lesz, amit nagyon sajnálnánk. Vezetőnk, Gerencsér Gézáné tanárnő mindent elkövet, hogy ne legyen így.Kaptunk  ígéreteket két iskolától is, ahova áthurcolkodhatnánk, remélem sikerül, nem lenne jó, ha ennyi idő után feloszlana ez a jó kis közösség, mi lenne velünk, "művészpalántákkal"?

A kiállítás jól sikerült,  nagyszámú közönség nézte meg  legújabb akvarelljeinket.Azt hiszem, már írtam erről, mennyire nehéz az akvarell technika.Az olajjal, a pasztellel, a temperával és az akrilfestékkel ellentétben itt sok vízzel, lazán kell festeni. A festék időnként önálló életet él, folyik jobbra, balra, így aztán jól megszenvedtünk vele. Egyetlen előnye van, gyorsan szárad, és nincs olyan erős illata, mint pl. az olajnak. A tanárnő szerint legalább tíz akvarellt meg kell festeni ahhoz, hogy abból egy jó legyen.

A megnyitón a Szabolcsi Bence Zeneiskola növendékei működtek közre, szép zenével, köszönet érte.

Köszönjük a szervezőknek, hogy finom sütikkel láttak el bennünket, amivel a megnyitó után megkínálhattuk a látogatókat. 
Legközelebb a lábatlani Gerenday -házban lesz kiállításunk olajfestményeinkből. Majd onnan is tudósítok.Addig is szeretném azt hinni, hogy az Ady Endre Művelődési Központ nem vész el, csak átalakul, és újra otthont találunk benne. Úgy legyen.