Elkezdődött.

Fáradt vagyok, rosszul aludtam, vacakol a fogam, nincs jókedvem...
Az éjjeli fegyverropogáshoz hasonlatos petárdák engem a háborúra emlékeztetnek inkább.

Hatalmas robbanások, füstfelhő...A kutyák vonítanak, a macskáim eltűntek a jó meleg kis házukból.
Azon méláztam az éjjel, hogy máskor is volt petárda, de ekkora dörgést eddig nem hallottam még. És féltem is.
Éjféltájt Danika hívott bennünket valahonnan Csehországból, nem sokat értettünk belőle, mivel ott is hatalmas petárdázás volt.
A jókívánságot megértettük. A másik gyerekem Goából, a tengerpartról köszöntött bennünket.
Kibírtam éjfélig, koccintottunk a párommal és lefeküdtem, hogy aludjak végre...
Most aztán itt van 2018. !
Hálás vagyok, amiért megértem. Hálás vagyok, hogy van meleg lakásunk, finom falatok, pezsgő meg minden.
Akkor meg mi az oka a rosszkedvemnek?
Csak a fogam lehet a ludas... Vagy ki tudja...