Bizony hosszú volt az út, pakkokkal megrakodva, hat órás buszozás után a nagy melegben úgy döntöttem, mégsem csókolom meg a földet, amikor leszállok.Kicsit furcsa is lett volna, s biztos vagyok benne, hogy Örzse néni igencsak megnézett volna magának...Mégis.A szívem vadul kalapált, amint leszálltam a végállomáson, amely szinte szemben van a hellyel, ahol megszülettem. Igen, már csak hely, mert a házat lebontották, helyén egy nagy füves rét van most, a rét alatt folyik a Kocor vize, körülötte ferdén nőtt fák....
A kovácsműhelyt is lebontották, a helyén hatalmas szomorúfűz áll.Káldi János gyönyörű sorai jutnak eszembe:
 |
| Itt volt a kovácsműhely.... |
 |
| Szülőházam helyén a rét... |
a Felejtés.
Őrzi szavamat (mindazt, mit
énekeltem),
a nyír, a nyár,
a rétbe-vesző, vége-nincs gyalogút,
és az is,
a régi ég, a régi ég !
 |
| A kert helyén a liget.... |
 |
| A Szentháromság szobor |
 |
| Fent Alsó-Kútfő |
A régi ég kéken ragyog felettem, tűz a déli nap, de én csak állok, torkomat a sírás fojtogatja, igen, megérkeztem, itt vagyok.... össze kell szednem magamat, hogy elmúljon ez a könnyes áhitat, meg az arra járók miatt is, hiszen kiváncsian méregetnek, ki lehet ez a nő?
Jani bátyám már nagyon vár.Még Keszthelyen voltam, amikor az első telefonhívás utolért: hol vagyok, csak nincs valami baj?
Elindulok hát a házuk felé, ne kelljen már annyit várnia....Ott ül a verandán a jó öreg, botja a kezében, és feszülten lesi az utat. csak a kiskutyája ugrál körülötte. Odaérek, átöleljük egymást.
Nagy pillanat ez.
Nagyon megértelek. Nagyon!
VálaszTörlésKönnyet csaltál a szememben, nagyon kedves és megható az írásod.Remélem a pogácsák sorsáról is írsz?
VálaszTörlésMindannyiunk, kik elhagytuk a szülőfalut, nevében írtál. Köszönöm.
VálaszTörlésAnnalíz, tetszik.
VálaszTörlésÖlelés