2013. december 4.

Nem a zuram volt...

Az úgy történt, hogy a Fecó nevű festő fenn lógott a világítóablak párkányán, a lépcsők felett úgy három méterre...
Aggodalmam határtalan volt, ahogy elnéztem a cirkuszi mutatványnak is beillő manővert, amint a párkányon billegve igyekszik lesimítózni a falat.
Mondom, felfelé néztem, előre nem.Így történt, hogy nem vettem észre a hatalmas pallót az orrom előtt, és teljes erővel beleszaladtam az élébe. A szemüvegem elrepült, a seb vérezni kezdett, én persze jajveszékeltem, a Feri meg majdnem leesett az ijedtségtől.

Íme az eredmény...Most már jobb egy kicsit, ámbár jobb, ha reggel a rorátéról körbe jövök haza, mert ha meglát a kedvenc szomszédom, senki nem mossa le rólam a gyalázatot, miszerint biztosan az uram vert el...Magyarázkodhatnék aztán, úgyis hiába lenne minden.
Az ő olvasatában ugyanis pénz számolva, asszony verve jó...

7 megjegyzés:

  1. "...a lépcsőnek estem"...magyarázatnak annyi is elég lett volna...:-)

    VálaszTörlés
  2. nem, nem a lépcsőnek, hanem a festő pallójának...és fölfelé ! Hogy hogyan csináltam?

    VálaszTörlés
  3. Ez a baj ezekkel a mesteremberekkel! Bárhol, bármilyen testhelyzetben képesek lógni!
    Gyógyulást neked mihamarább!

    VálaszTörlés
  4. Gyógyulást Neked, ne haragudj, de a történet engem megmosolyogtatott. Nem kárörvendőn, erről biztosítalak, de mind járunk így egyszer-egyszer.

    VálaszTörlés
  5. én is mosolygok a saját balfékségemen...

    VálaszTörlés
  6. Remélem jobban vagy már... és szerencse hogy " ennyivel" megúsztad, mert nagyobb baj is történhetett volna..
    MIlyen jó szomszédod van..........

    VálaszTörlés
  7. +!

    Jobbulást! Az igazi szépség 'bévül vagyon'.

    Bertalan

    VálaszTörlés