Z. mint zarándok...

Zarándok: olyan hívő, aki hitbuzgalomból, vagy vezeklés céljából távoli szent helyet keres fel. 
Pünkösd előtti szombaton aztán egy busznyi társammal nekiveselkedtünk, hogy felkeressük a Pannonhalmi Apátságot, az ezeréves, ma is működő bencés monostort Szent Márton hegyén. Az épületegyüttest és környékét 1996 decemberében a Világörökség részévé nyílvánították.  Ragyogó időben, imádságos lélekkel, és vidáman tettük meg az utat.Jártam én már itt többször is, de most más volt...a szemszög vagy mi. Olyan csodásan éreztem magam, nászasszonyommal együtt, hogy már alig várom a következő ilyen közös utat.
Nézegetem a képeket, és megpróbálom felidézni a kellemes, szép napot. Íme: 

A Porta Speciosa

A gyönyörű kilátás

A levendulás

Az első diák szobra...

A lepárlóépületben

A gyógynövényház

Mulcs

Kakukkfűben (kár, hogy az illat nem fényképezhető)

 

Át a lépcsőkön

A jellegzetes sziluett.

Idegenvezetőnk alapos tájékoztatója.

A bazilika, az altemplom, a könyvtár, a gyógynövényház, és a lepárlóépület, no és végül a szépséges arborétom, amelyet egy kicsit nehezen tettünk meg, mert először lefelé haladván nehéz volt újra felkapaszkodnunk. A látvány viszont feledtette fáradtságunkat. Köszönet a szervezőknek, Bertalan atyának, Ilikének. Várjuk a következő "megmozdulást".