Baleseti statisztika 2012. május hónap

Rámjárt a rúd, ahogy mondani szokás. Május gyönyörű, de vannak veszélyei.
Még a hónap elején nagy elánnal mentem ki a földünkre segíteni a kapálásban. Szégyenlem, de parasztlány létemre szandálban. Persze, hogy bokán szúrt egy hegyes ág, naná, és mivel a Jön már a bika című bejegyzésemben is említett jószág tavaly egész nyáron ott legelészett a földön, el is fertőződött rendesen.
Nagyon megijedtem, de a tetenusz injekció, és a krém rendbe hoztak....
Közben azonban sorozatos afférjaim voltak bizonyos repülő egyedekkel is.
Akit harapott már meg bögöly, az tudja, milyen fájdalommal jár. Hatalmas piros dagadás az arcon, és elviselhetetlen, égő érzés.
Ez még nem minden, mert a statisztikát szinesíti két méhcsípés is, fenn a kertemben...


Az a dolog, ami Nyivátka miatt törént, már csak hab a tortán. Cipeltem ki a ruhákat, őkelme pedig a lábam körül sertepertélt, és egy óvatlan pillanatban, persze, hogy....
Olyan riadtan nézett rám, hogy nem tudtam haragudni, beborogattam fájós térdemet.


A legrosszab a bankkártyám ellopása volt. A nagy tömegben ide-oda lökdöstek, amíg a buszra vártunk egymáshoz préselődtünk, mint a heringek. Még éreztem is, hogy valaki a hátizsákomat babrálja, de képtelen voltam megfordulni. Aztán mire sikerült, a pénztárcám, és benne lévő bankkártya már sehol nem voltak. Kétségbeesve kerestem a telefonomat, hogy segítséget kérjek, de persze az sem volt meg...hatalmas félelem uralkodott el rajtam, sírtam a dühtől, és senki nem segített...szörnyű volt.


Szerencsére, az utóbbit csak álmodtam. Csuromvízesen ébredtem, örömmel konstatáltam, hogy június elsejét írunk.
Isten veled szép május !