2012. február 6.

Zajlik az élet, meg a Duna....

Haj, haj...jó hideg van. Nehéz kievickélni a meleg ágyikóból, de muszáj....Amint kivilágosodik, felveszem a több réteg ruhát, és hét óra felé irány a part.
Begorombult a tél. A fatelepen, ahol átjárok, a jó öreg őrzőkutya, Kira ül csak...Nem bánt, de azért tisztességből kicsit megugat...már összebarátkoztunk.

A parton aztán elképedve látom, hogy megint emelkedett a zajlás %-a, úgy 60-ra saccolom, de már állójég is képződött az öbölben.Most résen kell lenni a jégészlelőknek, hiszen naponta változik a jéghelyzet. Lábam alatt ropog a hó, nem messze tőlem felbőg egy motorfűrész...ettől mindig ideges leszek. Nézem a megszokott fáimat, pontosabban a helyüket. Hát ! Szép munkát végeztek megint. A levágott csonkok úgy deréktájt érnek, és szomorú látványt nyújtanak.Ezt az utóbbit nemrég vághatták ki.
Lejelentem a jeget Győrnek, aztán még készítek egy fotót, magamról....és a Dunáról. Egy jó vastag fűzfa mellett állok. Remélem, holnap is itt találom.

3 megjegyzés:

  1. Sajnos ez nálunk is így van, szomorúan vettem tudomásul, hogy az ismert kamrási erdőnkből, már csupán néhány fa maradt, "dolgos" kezek munkája.

    VálaszTörlés
  2. nem néznek se istent, se embert...Szívfájdalom nélkül, bárhol nekiesnek...a mi erdőnket is lopkodják.

    VálaszTörlés
  3. Mi lesz velünk, ha befagy a Duna? Rámegyünk? Választunk? :)))

    VálaszTörlés