2011. október 29.

A piros micisapka.

Emlékeztek még a micisapkára? Én igen. Valószínű a sapka emléke tántorít el mindenféle fejfedő viselésétől akár esik, akár fúj.
Voltam vagy ötéves...Szüleim beruháztak, illetve felruháztak: kaptam egy csodaszép, zöld lódenkabátot, és hozzá, ó egek ! Egy szép piros micisapkát, melyet addig nem is utáltam annyira...sőt büszkén feltettem, így vonultam a templomba. A fiúk szembe jöttek, és röhögtek. Egészen addig nem értettem, sőt utána egy darabig fogalmam sem volt, mit jelentett:
- Hamiskártyás ! Tökre pirosat !- kiabálták. A leghangosabban akkori nagy szerelmem, Kása Matyi csúfolt. A szívem annyira fájt, majd meghasadt. Nagyon tud fájni egy ötéves szív, ha szerelmes....
Bár nem értettem ezt a hamiskártyás dolgot, a sapkát mindig gondosan zsebre vágtam, amint édesanyám látóköréből kiszabadultam.
Így aztán beteljesedett, amit ő jósolt nekem, ha nem hordom: megfáztam.
Emlékeztek? Akkoriban nagyon kemény telek voltak...A hatalmas hóhányások szinte a nyakamig értek. Vagy csak én voltam kicsi ? Nem tudom már...
Csak azt tudom, hogy édesanyám kiszedte belőlem a piros micisapka titkát.Mosolygott.
Reggel aztán, amikor kinyitottam a szememet, a széken ott pompázott egy másik sapka. 
Fehér volt....

5 megjegyzés: