Jön a kisfiú mosolyogva, kezében egy fenyőtoboz.
- Neked adom. - mondja kedvesen. - Majd karácsonykor tedd fel a fára.
- Jaj de aranyos vagy - mondom. - Köszönöm szépen.
Ahogy kis kezéből elveszem a tobozt, belém hasít a gyermekkorban hallott szó.
Csordáskörte. Mi így hívtuk a fenyőtobozt. Olyan melegség önti el a szívemet, hogy még vagy háromszor megköszönöm neki.
Furcsán néz rám.
Sosem hallottam, hogy a toboznak más neve lenne de nem is ez a lényeg, hanem, hogy micsoda emlékek jönnek elő sokszor...ügye?
VálaszTörlésNekem az tetszik hogy a gyerekektől kaptad,ma valahogy nem igazán divat, hogy gyerekek idegenekkel egyáltalán szóba állnak...már az is csoda ha köszönnek.
Pénteken indulok a szülőfalumba, nem tudom, milyen régi szavak jönnek elő...
VálaszTörlésolyan szép szavakat mondasz itt, hogy utánanéztem a googliban :))) ott azt írják, hogy csak Vas megyében nevezik az erdei fenyő tobozát így ♥
VálaszTörléshol születtél?