2017. november 27.

B.E. azaz Buta Ember...

Stock foto
...vagyis megint a az autónkat pocskondiázták.
Állunk a buszmegállóban, régi ismerősöm, volt utcabelim kedvesen köszön.
Én is örülök neki, hiszen régen láttam. De csak egy darabig.
- Utazol ? - kérdezem.
- Nem, a főnökömet várom.
Gondoltam, mennek valahová együtt , talán dolgozni. Ekkor kezdett el mesélni. A főnöke csodaszép, új autójáról beszél lelkendezve.
Ilyen meghajtás, olyan indító...mondom neki, ne haragudj, de én nem értek az autókhoz. Ekkor gondolta biztos, a kárpithoz már csak értek alapon : 
- És az ülések ! Bőrből vannak !
Rám néz kajánul:
- Nem ám mint abba a sz.r Wagon-R- ben!- mondja, de biztosan látja az arcomat, mert azt nem lehet nem látni...
Elkezd magyarázkodni, habratyol valamit a kényelmes ülésekről, közben megáll előttünk a főnöke az álomautóval, na ő már mehet tovább...
De nem,  nem dolgozni megy. A Főnök valamit kiad neki az ablakon, és tovább hajt nyomban.
Gondolom, a heti bérét, mert  emberünk azonnal átvág az úton, egyenesen a Nagyivó nevű vendéglátóipari egység felé.
Ma még nem itta meg a fejadagját...

2017. november 24.

Szépséges leánykám...

Úgy hiányzol.Lassan telnek a napok, és én minden  reggel itt üldögélek a gép előtt, várom, hogy hívj.
Ma is sikerült veled beszélnem hála az égnek, meg az internetnek.

Nézem a fényképedet, teljesen elbűvöl a látvány.Ha kicsit sötétebb lenne a bőröd, nyugodtan indiai nőnek nézhetne az ember...
Boldogan újságolom, hogy vettem ám egy indiai szakácskönyvet és majd abból fogok főzni neked.
- Anya - mondtad. Én otthoni kaját szeretnék enni...
Fellélegeztem. Nem kell küszködnöm a furcsa nevű ételekkel, nem ám ! Csatni meg ilyenek.
- Mákos beiglit ! Azt süss anya, oké?
Hát persze...

2017. november 22.

Nagyon buta ember...

Igen, vannak fokozatok.
Jön az üzenet : 
- Hozzon nekem ruhát...- sorolja - ez kell, meg az kell.
- Jó - válaszolom -megpróbálom.
- Hoz, aztán küggye át - jön a következő instrukció.
Meghoztam, elviszem neki.
Köszönöm helyett :
- Én nem ilyenre gondoltam.
Jól van, én meg most egészen másra gondolok...
Kép: Stock foto
Kb. Ilyen volt az arcom, amikor másnap a kuka tetején találtam meg a pulóvert...

2017. november 21.

Eső, temetés, depi...

Ma eltemettük Andreát. Szokás szerint megint eső esett, épp úgy, mint Márti és Marika temetésén...Én nem is értem. Az ég is sír talán?
Nem voltak sokan. Mi, a maradék szakkör a tanárnőnkkel,  néhány rokon, és néhány házbeli ismerőse. Ennyi.
László atya viszont nagyon szép beszédet mondott, persze, hogy nem bírtam ki sírás nélkül.
És ez a szomorú esős nap is...
Így történhetett, hogy nem figyeltem eléggé. Beállt egy busz a megállóba és én lélekszakadva futottam, hogy elérjem. 
Éppen lépni akartam fel a lépcsőre, a jobb kezemet már előre is raktam, amikor az ajtó nagy csattanással becsapódott...a kezemet megütötte ugyan, de nem lett komoly bajom .
A halálra vált sofőr elmondta, hogy nem látta, amint futok, és csak a hátsó ajtókat nézte a tükörben.
Nem történt nagy baj, de lehetett volna.
Az Őrangyal , mint mindig ,ma is velem volt...  

2017. november 19.

Erzsébet...



(részlet)
Sokféle szent van a hitvallók és mártírok mellett, aszerint tartjuk számon őket, mi volt életük legjellemzőbb jegye. Példát mutató uralkodó volt-e vagy magasztos célokért kardot fogó katona, esetleg különleges érzék vonta a szociális gondok felé, színtiszta jósága, mértéken felüli emberszeretete kora züllött légkörében nem ítélkező, csak jóra aktivizáló részvétre mozgósította. Az Árpád-házban mindenre található példa. Van királylányunk, akinek kosarában tűzpiros rózsává lényegül az alamizsnakenyér. Szent Erzsébetnek egyébként nemcsak virágai, talpai is pirosak a sebektől, vér serked kergetett lába nyomán az irgalmasnak, aki sose talált irgalomra saját környezetében. 

Kenyerek és rózsák templomunkban...

Az Erzsébet-kenyerek megáldása, és megszentelése.

A kenyerek kiosztása...

2017. november 18.

Még ne rázd meg kérlek...

a szakálladat drága Télapó ! Be kell fejeznünk ezt a két szobát, ami már augusztus óta húzódik. 
A Barbara repülőjegye már meg van, mindjárt karácsony lesz, és mi így állunk:
Kipakolva
Kipakolva



A nappali átjárhatatlan

A hálóban őskáosz.


Mindamellett jól vagyok, és még nem veszett el a festőkbe vetett hitem. Majd hétfőn elválik.
Már nincs visszaút.