Buta ember III. (Gratuláció helyett).

Kiállításom van, ülök a kis asztalnál, előttem a vendégkönyvem, a reménybeli látogatók gratulációjára várva.

Jön. Végig nézi, aztán újra. Majd széles mosollyal elindul felém. Én is mosolyogva várom, mit fog mondani.

- Nagyon szép, igazán! - mondja. - Pannikám, ki se néztem belőled !

Nem teszem eléje a vendégkönyvet, még beírná...