Egy darabig hallgatom, de mikor már nem bírom tovább, valami olyasmit mondok, hogy:
- A pénz nem boldogít...- vagy ilyesmi.
- Miért ne boldogítana - vágja rá azonnal. - Ha sok pénzed lenne, lecserélnéd például ezt a sz...r autótokat, vagy nem?
Nézek rá, és elborulok. Ez a sz...r autó vitte -hozta, ha látogatóba ment az édesanyjához, cipelte a tűzifát neki, amikor nem volt mivel fűtenie, és édesanyja halála után a költözködést is ezzel a sz...r kocsival oldottuk meg jó messziről.
Hozzá kell tennem, hogy mindezt a szegény, lenézett, szeretett autónkban ülve mondta , elterpeszkedve kényelmesen...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése