2014. február 24.

Tanulhatnánk tőle...

Hétfő reggel van, Dani megérkezik. Kicsit már jobban érzi magát, de óvodába még nem mehet.
Kipakolja a kincseit, zenélő doboz, forgalmi táblák, színes ceruzák, aztán kirak egy kukkert is.
- Ezt is hoztad ? -kérdem álmélkodva. De jó kis kukker !
- Igen. Ezzel nézem a természetet, mert és természetbiológus vagyok tudod mama ?
Magabiztosan teszi hozzá:
- És a természetet védem !
Készül a gátrendszer...


Kitűzzük a zászlót.
 
 

4 megjegyzés:

  1. Imádom ezt az aranyfalatot! A gyerekek őszintesége, bölcsessége számomra mindig csodálatra méltó volt. :) Annalíz! Gyűjtsd Danika okos gondolatait, illusztráld, add ki könyvként, tanulságként az utókornak no meg a fölnőtteknek. :)

    VálaszTörlés
  2. Köszi a bizalmat, de nekem így is jó, ha Nektek elmondhatom...

    VálaszTörlés
  3. Ezeket a dolgokat később sem felejti el a gyerek... jó felnőtt lesz belőle, aki szereti a természetet.... és ez ön magában sem utolsó dolog.Neked meg nagy boldogság........mi meg köszönjük, hogy megosztod velünk.

    VálaszTörlés