Az viszont nagyon meglepett, amikor az ajtóban Dani kezét fogva megjelent az óvónéni is. Mosolyog, a kezét nyújtja és bemutatkozik... én is elmotyogom a nevemet, és még fel sem ócsudok a meglepetéstől, amikor nevetve közli velem:
- Szeretném megismerni a festő nagymamát, Dani sokat mesélt már önről.
- Dani mosolyog, óvónéni mosolyog, köröttünk kisebb gyerekcsoport alakul. Ők is mosolyognak.
Örülök, persze a meghívásnak is, jöjjek el egyik délelőtt, és fessünk valamit közösen a gyerekekkel...persze, igent mondtam.
Hazafelé kérdezem Danitól:
- Mondd Danikám ! Mit meséltél még rólam az óvónéninek?
Rámnéz, és teljes bizalommal közli:
Azt hiszem, elindultam a világhír útján...
Látod! Kis lökés kell csak és máris megvan az első lépés. :))
VálaszTörlésÉs az alkorások hol nézhetők meg kedves festőnő?
VálaszTörlés