- Mit, mit - zsörtölődöm játékosan. - Hát maffint!
- Azt szejetem ! - mondja boldogan.
Kirakja a négy sütit az asztalkájára, egyikbe beleharap, és elkezd leltározni:
- Ez Danié...ez Danié, egy anyájééé, egy apájéé...
Látom, hogy enné még, de az ígéret szép szó. Megforgatja, nézegeti, és közli velem:
- Csak lenyajom . - és kis nyelvével a porcukorba nyal. Aztán visszateszi, és várja haza a szüleit. Anya mosolyog a maccin-ügyön, és köszöni nem kér. Apa sem.
Dani boldog. Jóízűen beleharap a harmadik sütibe, szeme sem rebben, amikor közli:
- Pedig nektek akartam volna....
Van önfegyelem a kis lurkóban. :)
VálaszTörlésRemek kis srác és príma képek. :))
Aranyos és igaz kis történet.És a fotózás az mesteri.Az öröm a szemében, és amikor beleharap az élvezettől lehunyja a szemét.Óriási vagy Pannika, de a Danika még nagyobb óriás.
VálaszTörlésÜdv.Zoltán
Köszönöm Fiúk!
VálaszTörlésMicsoda élvezettel eszi ...
VálaszTörlésCsúcs a kiskrapek, csúcs! :)
Bizony ilyen nagy kísértést...., a mami sütije...., aranyos....édes...gyerekszáj.
VálaszTörléssok-sok ilyen történeted legyen!