Kisvirág.

Minden reggel kiszaladok hozzá, és megcsodálom a kitartását....Pompázik az őszi avarban, fittyet hány a fagynak...a november végének. Kikelt a nyáron elhullott magból, szárba szökkent, és most virágzik. A napokban, amikor kemény éjszakai fagyok voltak, aggódtam érte. Összekunkorodva, fejét lehajtva úgy tűnt, megadta magát végzetének... De nem !
Amint megszűnt a fagy, ő is föltámadt...Hát nem fantasztikus ?

Ma reggel is kimentem hozzá. Él. Méghogy él ? A virágja mellet egy kedves, gömbölyű, erőteljes bimbó kandikál ki a hamvas levelek közül...