Meséli a barátnőm, hogy nagyon megfázott, ágyba került. Nyögött eleget, mire kiókumlálta, hogy bizony olvasta, a régiek megfázáskor finom csibelevest adtak a betegnek.
Igen ám, de már nem úgy van , mint régen, az udvaron nem kapirgálnak a csibék, el kell menni a henteshez.
Itt aztán meg is akadt a tudománya, mivel párját kellett leküldenie abba a bizonyos boltba.
Zoli köztudottan jó szakember, aranykezű , sok mindenhez ért. De a csibehúshoz nem.
Így aztán a barátnőm szóról szóra elmagyarázta a dolgokat, imigyen:
- Bemész a boltba. A húsos pult szemben lesz veled, jobb oldalon a sertés- és marhahúsok, tudod, azok olyan sötét színűek.Ne is nézz oda.
- A baloldalon van a csirkés részleg, te csak oda fókuszálj.
Aztán visszakérdez:
- Na mit látsz meg először, ha belépsz?
Zoli büszkén kivágja:
- Hát a hentest !
A fotón látható combocska háztáji madártól származhat, az én pipijeim combja is ilyen, vékonykább-szálasabb a nagyüzemben tartott és hízlalt csirkecombnál, viszont egész biztos, hogy gyógylevesnek ez való!
VálaszTörlésFérfiből van... mit vársz...Tisztelet a kivétel...nálunk Apa vásárol mindig...
VálaszTörlésDe aranyos, nem?
VálaszTörlésDe nagyon jó...
VálaszTörlés