Az utolsó...

Igen, itt van az év utolsó napja. Csend van. Ember nem jár, autó nem pöfög , nagy a csend.
Szeretem. 
Idén kettecskén szilveszterezünk a párommal, régen volt már ilyen.
A sütőben fokhagymával spékelt tarja sül, süteményt is sütöttem.
Most almát hámozgatok éppen, közben átnézem a tegnap írt terveimet a jövőre vonatkozóan.
Ilyenek vannak, hogyaszongya :
- Sok séta.
- Sok alkotás.
- SZÉP KERT.( Így, csupa nagy betűvel) Hm.
- Lakás festése (jaj).
Aztán egy meglepő óhaj következik : elmenni innen egy egész hónapra.
Hová is? A szülőfalumba vágyódom. Igen , megteszem. Egy hónapra kiveszek egy szobát, és mikor már nagyon vágyódom Süttő után, csakis akkor jövök haza...

Csakhogy félek. Félek, hogy nem jönnék vissza.

Az alma elfogyott, becsukom a naplómat. Isten veled óesztendő, és állok elébed 2017!

Ja, és még egy gondolat : BOLDOG ÚJESZTENDŐT  KÍVÁNOK AZ EGÉSZ VILÁGNAK !

Isten áldásával...