Minden a pillangóval kezdődött, amit Dani a keresztanyukájától kapott. Egy gyönyörű, élethű lila lepke forgott körbe-körbe, napenergiával működve, szárnyaival vígan verdesett...
Bennehagytuk a legszebb muskátlis edényben, hadd röpdössön .
Nem kellett volna...
Elhűlten néztem a földön fekvő gyönyörű tövet, a kiborult földet, és a mellette fekvő pillangót.
Az történt, hogy "valaki" igazi lepkének nézte, és sürgősen megrohamozta a szerencsétlent...már sejtettem is "ki" lehetett.
Szemében csöppnyi bűnbánat nélkül ott nyávogott a jázminbokor alatt, várva az esti parizerjére.
Persze, hogy a Nyivátka volt...
Aranyos történet, a "mi a csuda történt",jó volt olvasni.A fotók is jók!
VálaszTörlésAjajj! Élethű volt a pillangó. No és a vadászösztön, az bizony nem felróható. :)
VálaszTörlésMindig örömmel jövök hozzád, drága Annaliz:) Szeretem nézegetni szép fotóid és szeretem olvasni kedves írásaid. Puszillak!
VálaszTörlés