Dani szándékai komolyak...

- Mama ! - kérdi Dani a szkájpon.- Mikor lesz újra kirakodó vásár Nyergesen?
- Milyen vásár ?
- Hát tudod, ami karácsonykor is volt...
- Ja , Az adventi ? Hát az még sokára. Miért?
- Mert kellene még egy gyűrű. Olyan piros köves.Emlékszel?
Persze, hogy emlékszem. Dani választotta egy gyöngyfűzős hölgynél, kemény 200 magyar forintomba került.
- Miért ? Elszakadt?- én ilyesmire gondoltam.
- Nem, nem. -válaszol gondterhelten, aztán kicsit szégyenlősen, szöszi fejét a két kezébe fogva meséli.
- Tudod, van a Luca az óvodában. És tudod mama, szerelmes vagyok beléje. És szeretném eljegyezni.
Ragyog a szeme, mosolyog az egész kis lénye.
- Szép kislány? - kérdem én.
- Igen. Tudsz szerezni ?
- Megpróbálom. - nyugtatom meg. - Sürgős ?
- Igen, mert akkor talán megpuszilhatom.
Aha ! Értem én, hogyne érteném. Éppen ilyen négy-öt éves forma ovis lehettem az első szerelem idején, amikor a Matyiba szerelmesedtem.
Teljes bizalommal kérdezi:
- Tudsz segíteni?
- Meglesz, nyugodj meg. - Még a héten.
Örül. Mosolyog. Szerelmes.