Elkezdődött ...

"A jövő héten újabb állomásához érkezik a süttői templom belső felújítása,

pontosabban annak belső felmérése. Az érkező állvány csupán az un. 'ron -

csolásos falkutatás' műemlékileg előírt munkájához épül. Hála az Úrnak, az

élő kövekből épülő templomhoz nem szükséges szakhatósági engedély, sem

állvány. Építkezzünk buzgó lélekkel!"- írja Bertalan atya a legutóbbi hirdetésében.

...És íme, nagy örömünkre, elkezdődött. Az állványok már állnak, és ma, a templom takarítása után találkoztunk a "falkutató " úrral is.
Szépséges műemlék templomunk így "feldíszítve" nem a legszebb arcát mutatja ugyan, de ha ez az ára annak, hogy elkezdhessük a felújítást, akkor meg kell békülnünk a látvánnyal.

 

 Igen. Végre elkezdődött!

KÖSZÖNÖM !

http://birozoltan.blogspot.hu/2014/01/a-legjobb-magyar-blogok.html?

Vácra zarándokoltunk...

Bár a mi zarándoklatunk jóval kényelmesebb volt, mint a régi, nehéz zászlókkal kilométereket gyalogló zarándokoké. Modern, kényelmes buszon üldögélve, imádkozva énekelve értünk Vácra.
Nem jártam még Vácott, elbűvölően szép város, a székesegyház , az Egyházmegyei Múzeum Pálos Frigyes kanonok úr, a múzeumigazgató mindenre kiterjedő előadása, a  Piarista templom,
mind mind lenyűgözött bennünket...aztán Márianosztrán a kegytemplom a gyönyörű környezetben. András atya szép ismertetője, közben a litánia, a lelkünk felüdülését szolgálta.

,

A fényképek ? Készültek azok is...Vác, ahogy én, a zarándok láttam...

A béka...

Ma a kertben közel jártam némi infarktushoz...Nyugodt szívvel kapálgattam, derűsen arra gondolván, mit is ültessek a kihúzott borsó után.
Végre süt a nap, jó a kedvem, a föld porhanyós, amint belevágom a kapát.
- Kotty. - hallom.
Aztán megint.
-Kotty.
Mint amikor a kotlós kotyog hívogatóan a kiscsibéinek . Na de itt nincs kotlós !Aztán meglátom őkelmét, a békát, amint ott kottyog a földben. Mintha arra figyelmeztetne, nehogy belevágjak a kapámmal.
Sikítás, kapa eldobva, irány a kert legtávolabbi zuga.
A kíváncsiságom azonban erősebb, lassan visszasompolygok a tetthelyre.
A béka ugyanúgy ott kotyog, ahol ijedtemben hagytam, csak mintha nagyobb lenne...talán felfújta magát,hogy még félelmetesebbnek lássam.
- Jól van na - mondom neki. - Bocs a zavarásért...
Aztán iszonyodva, de mégis ráteszek pár kapa földet.
Szegény. Én sem örülnék, ha megzavarnák az álmomat.

Kép a Birtokunk c. blogból.

 

 

Méghogy királyfi? Méghogy csók? 
Örülök, hogy a mai napot túléltem. Én lemondok a királyfiról...

Kicsi és nagy...

- Mama! - mondja a minap Dani.- Nekem kellene egy piros imakönyv.Tudod, mint a képes biblia !
- Hát hiszen van! - mondom, mert tényleg van néhány. -Miért kell pont olyan?
- Be szeretném vinni az óvodába megmutatni az Ákos bácsinak !
Ákos bácsi a hitoktató.
- De kicsim a képes Biblia több, mint két kiló. Azt becipelnéd?
- Igen, mert szeretném megmutatni. Meg meg is van szentelve...
"Egy lett az ötlet a tettel...", ahogy a dal is szól. Péliföldszentkereszten a kegytárgy boltban megvettem egy szép, piros, kicsi imakönyvet sok-sok képpel.
Az árus arcán mosolyogtam...
- Hányadikos a kicsi ?- kérdezte.
- Óvodás - válaszoltam nem kis büszkeséggel.

Gránátalmafa csemetementés...

Amióta Hévízen jártam, nem tudtam elfeledni, a szívembe véste magát forró szerelemmel...A gyönyörű, vérvörös virágok tömkelege megígézett. Ránéztem, és azt mondtam:
- Nekem ő kell !
Vettem is egy gránátalmát, megettem, a magokat gondosan leöblögettem, és mivel tél volt, ültetőföldem sem volt otthon, egy dobozkában betettem a hűtőszekrénybe.
Ahogy azt szoktam, ott is felejtettem vagy két hónapra.
Lelkiismeret furdalásom határtalan volt, ezért aztán elvetettem őket egy ládába.
Miután gondosan tanulmányoztam a szakirodalmat, tavasszal kipikíroztam a kikelt palántákat.
Mert minden szeme kikelt.
Osztogattam fűnek-fának, aztán a többit ősszel egy csomóban kiültetve a kertbe, aljas módon sorsukra hagytam őket...
A tél azonban nekik kedvezett. Minden palánta átvészelte az enyhe telet, látom, hajtanak, így egy csomóban gyönyörűen...nem tehetek mást - gondoltam magamban. Két év után itt vannak, nekem nőttek, muszáj megmentenem őket.
A mai délelőtt aztán ezzel telt el: gránátalma ültetgetéssel...
Arra gondoltam, szeretnék gránátalma lenni. Ennyi viszontagság után...még javában hajtanak
a kicsik...
Nem tudom, mit fogok csinálni velük, ha mind megmaradnak, ugyanis fagyra érzékenyek.

Internetről...

Internetről...

Internetről...

 Én nekik drukkolok.
Mert megérdemlik....

 

Hősök könyve - Rezi 1. rész