2018. április 20.

Ujjé tavasz van ...

Áprilisi eleji hűvöses délután. A nap bár ezerrel süt, mégis elkél a kabát, de azért megállunk néhány szóra. A téma persze, hogy az időjárás...
Panaszkodunk, tavaly ilyenkor már, így, meg úgy.
Ahogy az árokpartra téved a szemem, egy nagy bokor pitypangot fedezek fel.
Még a beton között jött ki, harsogó sárgájával üzenve, hogy nyugi, jön már a tavasz.
Az én bűnöm. Én rikkantottam el magamat, hogy nézzétek, a pitypang, milyen édes, jaj de jó, mégiscsak...
Ismerősöm azonnal odaugrik, és tövestől rántja ki szegényt.
- Ne bántsd, hadd viruljon, olyan szép !- kiabálom. -De miért?
Hangja megfellebbezhetetlen:
- Annak nem ott a helye !
Azzal a kis sárga csomót kidobja az utca közepére.A kis sárga fejek máris kókadtan fekszenek az út közepén...
Pedig épp most akartam elmondani, hogy ez a kedves sárga virág nem elég, hogy elhozta nekünk a tavasz üzenetét, még ráadásul gyógynövény is...
Nem szóltam semmit, mit is mondhattam volna, az ő házuk, az ő árkuk, az ő pitypangjuk...
Nesze neked tavasz !

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése