Haragban...

Igen, elzavartam.Olyan mérges lettem rá, mikor nyitottam az ajtót, mint az őrült, nyávogva rohant felém.
Kedvesen biztosítottam a jóindulatomról, majd kihoztam egy darab sajtot. Megszagolta, tovább nyávogott, nem kellett neki. Így jártam a töpörtyűvel, a szalonnával, de még a dobozban maradt tőkelhalmáj olaját sem nyalta ki, mint régebben.
Mérgemben kiabálni kezdtem vele, amit Nyivátkával nem lehet:
- Értsd meg, hogy nincsen parizerem , és punktum !
Sértődötten elvonult a barackfa alá, egy darabig nem láttam.
Egyszer csak levendula szedés közben látom, hogy néz.
Szemében szemrehányás, nem nyivákol, meg sem moccan, csak néz...
Most szégyenlem magam nagyon. Elfelejtettem volna, hogy kismamaként milyen válogatós voltam?
De hiába Nyivátka, szombat délután minden bolt zárva van itt faluhelyen, nem tudok neked parizert venni.
Esetleg ha...talán a Tescóban.