Amikor az álmok valóra válnak...

Talán tavaly írtam egy blogot a felújított, és Turistaházzá alakított valamikori plébániáról.Igen, emlékszem a Van egy álmom című blogra, amiben írtam erről... És most, tényleg, és valóban...Ott jártunk a szépséges Laky Demeter Turistaházban, és személyesen is megismerhettem Gabikát, aki ezt az egész dolgot véghez vitte a falu összefogásával, sok szeretettel és munkával...
Gabika. Ez is érdekes. Még régebben láttam a képeit az interneten, aztán láttam az írásait a fényképeit az eseményekről, de nem is sejtettem, hogy nem csak a művészet szeretete köt minket össze, hanem még rokoni szálak is.

Gabika

Beszélgetünk, büszkén mutatja a gyönyörű veteményest, az új kemencét, bevisz az ízlésesen berendezett házba, kávét főz. Mosolyog, intézkedik, közben mesél. A nehézségekről, amin az összefogás, az egymásra figyelés segít.

A turistaház

Gabi egyik festménye.

Beszélgetés közben is intézkedik...

A tornácon az ott nyaraló fiatalok üldögélnek, és várják a kenyérsütést. Mert ma estére Gabika ezt igérte be, meg amúgy is fel kell avatni az új kemencét...

És most jön az, ami valóra váltotta az előbb említett álmomat. Évente Alkotótáborban jönnek össze a festeni szerető emberek itt, ebben a házban. Gabika már most szeretettel meghívott a három napos táborba. Örömöm határtalan, hiszen megvalósulni látszik az, amiről álmodoztam...

Búcsúzunk, még sokat kell autóznunk. A kapuig kísér, jó utat kíván, és kedvesen integet...
A férjemet is teljesen elbűvölte. Amikor végre elindultunk, csak ennyit mondott:

- Na ma láttam két csinos Cseréplányt...
Nevetve teszem hozzá :
- ÉS REZIBEN !!!!