Annyira szeretem ezeket a korai miséket.....Az ember lépeget a decemberi sötétségben.Csikorog a hó a csizmája talpa alatt, és millió kis csillagot ver vissza a lámpa fénye...nagyon korán van még, van aki most fordúl a másik oldalára az ágyban. Csak addig nehéz, míg felkel az embergyereke, aztán megy minden könnyedén.A templom meghittsége feledteti a felkelés nehézségeit, szívem tele lesz melegséggel, és hálával. "Ébredj ember mély álmoból..." énekeljük, és boldog vagyok, hogy mégiscsak sikerült ideérnem, és nem hallgattam arra a kicsi kis hangra odabennt, amely azt sutyorogta, hogy ma igazán nem kellene ilyen korán felkelned...aludj....ráérsz még.
Hazafelé az út még vidámabb.Kicsit már oszlik a sötétség, sietek feltenni a reggeli kávémat.Tele vagyok tervekkel, és erősnek érzem magam....Igen. Az egész napom jó ilyenkor...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése