Húsz szem magból húsz szem kikelt, tízet elajándékoztam, a maradék tíz mind megmaradt.Újra és újra karóznom, kötöznöm kell, mert lassan már elérik az egy métert, és roskadásig vannak a bokrok .
Nagy boldogságomban állandóan a fekete paradicsomról beszélek, a férjem már unja is nagyon.
Tegnap is, ahogy ott röpködtem a bokrok között, mogorván rám szólt:
- Nem csak a fekete paradicsom van ám a világon !- és mérgesen nézett rám.
Az én kedvesem....
+!
VálaszTörlésFinom is az! A csigák nem ettek belőle?
Bertalan
Panni teljesen megértelek a paradicsomot illetően....Nem az a lényeg hogy fekete, vagy piros , hanem az hogy Nálad van... Mi is igy vagyunk... Nem nagy dolog, két tő paradicsom fát sem ültetni és lesni minden picinyke alakulását...Manökenről annyi kép nem készül, mint a két tő paradicsomunkról...Csak mutasd és ird... lehet hogy nem irok... de olvaslak...Egyébként is szeretem az írásaidat olvasni...
VálaszTörlés