2016. május 4.

Pedig valamikor a barátunk volt...

Most nem értem... Ha találkoztunk az utcán, vagy bárhol, noha már nem jártunk össze, mégis volt pár kedves szava hozzánk. Valami "hogy vagytok", vagy ilyesmi.
Két nap alatt háromszor bántott meg, de alaposan...
Amint bementem az épületbe, sok-sok ember előtt ezt kérdezte:

- Mi van, itt ilyen öregasszonyok is megfordulnak? - ez mondjuk nem fájt annyira, és még vissza is tudtam vágni, mondván:

- Igen, és ilyen öregemberek is, mint például te !

Nem vette a lapot, sőt, mivel mindez a régi munkahelyemen történt, "kedvesen " megkérdezte:

- Mi van, jöttél segélyért ?
Erre már nem tudtam mit válaszolni.

A mai napra azonban feltette a koronát. A temetőbe igyekeztem, karkosaramban a beültetendő virágokkal, amikor éppen szállt ki a kocsijából. 
- Hová mégy?- kérdezte.
- Megyek a temetőbe. - Válaszoltam gyanútlanul.
- És ki hozza vissza a kosarat ? - kérdezte gonosz vigyorral.
Ez már nekem is sok volt. A viccnek is van határa, gondoltam...

Igen. Elkapott a harci idegesség, és bevallom, lehülyéztem.
Neki ez meg se kottyant.Az én szívem viszont belesajdult...Nem értem...














6 megjegyzés:

  1. Valószínűleg beletrafáltál, azért nem vette fel. Valóban meghülyült. Sajnos, van így.

    VálaszTörlés
  2. nem ismerem sem az illetőt, sem a szituációt pontosan, ezért nem mondok véleményt

    látva azonban fájdalmadat, nem lehet szó nélkül hagyni, és azt mondom: amiket mond, nem neked mondja,
    hanem magának

    elképzelem, hogy mennyire fontos neki, hogy ő másképpen van ott, és nem abban a helyzetben, mint te, látom a blőd vicceiben (ennyire telik), mennyire fél... (mindentől)
    fél gyengének látszani, fél nem-vezető-pozícióban lenni, fél attól, hogy már nem tud úgy szólni hozzátok, mint régen (érzi, hogy máshogy kellene, de fogalma sincs hogyan)

    mondanám: ő van nagyobb bajban, és mondanám, beszélj vele, beszéld meg vele, hogy mit szeretnél ...
    de ezt csak a legjobb barátunkkal tudjuk megbeszélni
    ő csak egy ismerős
    kezeld úgy
    nem számít mit mond,
    ő itt tart
    nem lehetsz a pszichológusa, oldja meg maga, te a saját dolgoddal foglalkozz, azzal, hogy buta sületlenségek ne zökkentsenek ki a lelki erődből

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm a válaszotokat.Katalin, jó tanácsokat írtál.
    Viszont legközelebb, ha bántogat, azt fogom mondani : én is szeretlek...Kiváncsi vagyok, erre mit lép.

    VálaszTörlés
  4. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  5. Jól tetted, hogy kiírtad magadból az esetedet a valamikori barátról, talán kissé kevésbé sajog tőle a szíved.
    Én is tapasztalom az ilyen változásokat, sajna már a rokonságom körében is.
    Nehéz a mostani életkörülményekben derűsnek és nyugodtnak maradni.
    De próbálkozom ezzel én is, több és kevesebb sikerrel!
    Szeretettel üdvözöllek... visszatértem a bloggolok társaságába!

    VálaszTörlés
  6. Poénra poén... Azaz ne vedd komolyan.
    Inkább hallgass Bagdy Emőkét.
    Sok általunk nem értett lélekrezdülés felfedezésében segít.
    A csipkelődésnek valami érzelmi háttere is lehet.

    VálaszTörlés