Süttőn ismét esik a hó...

Dani és mama kedvenc verse...

A. A. Milne: János király karácsonya


János király nem volt jó,
Volt görbe dolga sok.
És néha senki sem szólt hozzá,
Így teltek a napok.
És aki látta, nem köszönt,
Szótlan továbbhaladt,
Csak gőgös pillantása hullt
Jánosra és továbbvonult,
Ő némán állt és elpirult
Koronája alatt.

János király nem volt jó,
Nem kedvelték, tehát
Nem látogatták, hasztalan
forralt mindig teát,
s ha eljött a december,
karácsony csillaga,
polcán a sok kis cédulát,
mely boldog ünnepet kívánt,
soha nem írta jóbarát,
csak mindig ő maga.

János király nem volt jó,
S ajándékot, noha
Vágyott reá, nem is kapott
Sok éven át soha.
De karácsonykor mindig,
Míg szépen énekelt
A lantos és jó pénzt kapott,
Ő harisnyával caplatott
A kéményhez, kirakta ott
A félő reménye kelt.

János király nem volt jó,
S így magányosan élt,
Egyedül tervelt levelet,
Míg a tetőre ért.
Leírta és lerakta, így
Kért fájdalmára írt:
"E lap mindenkinek kiált,
szent karácsonyhoz legkívált."
Sarkában nem „János király”-t
Szerényen „Jancsi”-t írt.

„Szeretnék egy kis puskát
és egy kis édességet
és egy kis csokoládét
a szopogatás végett;
a narancsot se bánom,
a diót szeretem,
úgy szeretnék egy zsebkést,
mely vígan szeletel.
És, ó, Karácsony apó, kérlek, hogy kegyesen
Hozz egy igazi nagy piros gumilabdát nekem!”

János király nem volt jó –
A csatornacsövön
Szobájába csúszott megint,
És várta, hogy mi jön.
És egész éjjel ott feküdt,
Félt és remélt bután.
"No, azt hiszem, ő járhat ott"
(a homloka is izzadott)
"biztos ajándékot hozott
sok hosszú év után."

"Jaj, felejtsd el a puskát,
felejtsd az édességet,
és csokoládé sem kell
a szopogatás végett,
a diót, a narancsot
már nem is szeretem,
és van már egy zsebkésem,
mely majdnem szeletel.
De, ó, Karácsony Apó, kérlek, hogy kegyesen
Hozz egy igazi nagy piros gumilabdát nekem!"

János király nem volt jó -
Karácsony reggel
Eljött vidáman s számtalan
Szép ajándék vele.
A harisnyákban játékok,
Sok-sok kiváncsi szem
Mindenre boldogan tekint,
János mogorván mondja: "Mint
Sejtettem, úgy történt, úgy történt megint:
Számomra semmi sem."

"Szerettem volna puskát
és egy kis édességet
és egy kis csokoládét
a szopogatás végett;
kértem diót, narancsot,
mert nagyon szeretem,
és minthogy nincs zsebkésem,
hát nem is szeletelt.
És, ó, Karácsony Apó nem hozott kegyesen
Egy igazi nagy piros gumilabdát nekem!"

János király kinézett
Durcásan ablakán:
Lent nagyvidáman játszott
Sok fiú s kisleány.
Mind irigyelte őket,
Állt rendületlenül?
S hát, íme, pirosan beszáll
Egy jó nagy labda, a király
Fején pördül, de meg nem áll,
S az ágyára repül.

És, ó, Karácsony Apó,
Háláját rebegi,
Mert hoztál egy nagy
Igazi
Gumilabdát
Neki!

(Devecseri Gábor fordítása)

Néniket a bácsiknak! - Tüntetés a nőkért 1.

Dani mondta

Itt van a farsang ideje, az óvodában előkerülnek az ilyen kifejezések, mint farsangi jelmez, farsangi bál, farsangi fánk..
Dani azonnal megjegyzi:
- Nekünk is van fánk..
És a kérdő tekintetekre kivágja:
- Karácsonyfánk...

Nénike...

Pakoljuk ki az asztalra a ruhákat. Az asszonyok, lányok értő kézzel forgatják, nézegetik, mi lenne jó nekik, vagy a családjuknak.
Kilépek egy köteg meleg pulóverrel, amikor egy asszonyka így kiált fel:
- Gyere Rózsi ! A nénike hozott ki pulcsikat !
Szó megáll, levegő elakad. Hát ennyire nénis, nénikés lettem a hatvanhárom év alatt?
Húgom vigasztal:
- Talán csak kedveskedni akart neked...
Valóban, beugrik egy régi kép. Attila, az utcánkban lakó magányos férfi, egyszer kedvesen így vette ki kezemből a nehéz táskát:

- Hagyja csak Pannika nénike, majd én viszem !

H-á-át igen. De mennyire más érzés volt, mint amikor ez a fiatalasszony lenénikézett...

Tanuljuk....

Oktatásunk a rajzkörben egy új fejezethez érkezett. Elérkeztünk a monotípiához. Üveglapra rákentük a festéket, arra helyeztük a papírt, és jól rásímítottuk ki kézzel, ki hengerrel.

Nagy sárga fej....

Lánglovagok.

Gyász.

Hegyek alatt...

Angyalok tisztása.

Ha felkel a nap.

A tavasz újra eljön...

Tarló

Magányos fa.

Hm. Érdekes dolgok jöttek ki. Én legalábbis azt látom benne, amit akarok Képzelőerő kérdése....
Na, miután címeket adtam nekik, elképedve láttam a konyha állapotát, jól összekentem mindent festékkel. Nem beszélve a paradicsom passzírozóm görgőjéről, amivel a képeket nyomattam...

Ámbár elégedett vagyok, mert azt mondják, amilyen színeket használunk, az jellemző a kedélyállapotunkra, egyéniségünkre.

Úgy tűnik, én eléggé színes egyéniség vagyok.
Legalábbis, ami a színeket illeti...

A legjobb szülinapi ajándék.

Azt olvastam, hogy a nemalvástól meg lehet halni, szerintem én már közel jártam hozzá...Elmúltak az ünnepek, és az én orrom felmondta a szolgálatot, úgy eldugult, hogy alvásról konkrétan szó sem lehetett, legfeljebb csak bóbiskoltam felpolcolt fejjel a tévé előtt, néha-néha felriadva a reklámok hangosabb szövegére...
Azonnal felhívtam kedvenc fül-orr-gégész orvosomat, sajnos szabadságon volt. A helyzet egyre romlott, ekkor már rosszul hallottam, a víz se ment le mindig, és éjszakánként, dacolva a hideggel és a kóbor kutyákkal, kint járkáltam , mivel kint kidugultam, és kaptam levegőt...
Miért írom le mindezt? Nem panaszkodni akartam, csak elmesélni, hogy ma aludtam végig az éjszakát, rendesen, fekve, ahogy illik.
Minek köszönhetem? Hát a tűknek, amiket az orvos a fülembe rakott, azt hiszem, három-három kis tűcske lapul a fülcimpámban.
Ezennel elfelejtem az akupunktúra elleni ellenszenvemet, és arra bíztatok mindenkit, hogy nyugodtan vesse alá magát a tűknek, ami nem is fáj...pedig ettől tartottam a legjobban.
Mert ha hinnék a csodákban, azt mondanám, hogy ez az.

Női munka, férfi munka ?

Boldogan lapátolom a havat. Pedig nem kevés...a hófúvásoknál több, mint fél méteres torlaszok. Az utca felőli járdán "csak" úgy 15 cm lehet. Gyerünk !
Jönnek ugye a járókelők.Megállnak. Zsörtölődnek, ellátnak jótanáccsal, és tovább mennek.
- Ez nem női munka.
- Ez nem neked való.
- Hát hol az urad.

Ilyen, és ehhez hasonló mondatok hangzanak el. Eleinte türelmesen elmagyarázom, hogy én akartam. Mit akartam? Könyörögtem, hogy hadd lapátolhassak !
A legédesebb egy utcabeli, Erdélyből származó fiatalember. Nagy komolyan mondja:
- Mifelénk ez nem női munka - és ki akarja venni kezemből a lapátot.

Alig bírom vele megértetni, hogy ez nálam passzió.Csóválja a fejét, és rámhagyja.Mosolygok, és azon töröm a fejem, hogyan lehetne feltünés nélkül egy jókora hóembert építeni. Anélkül, hogy az utcabeliek csóválnák a fejüket.
Legalább Dani lenne itt, akkor nem lenne olyan feltünő az ügyködésem.
Jól elfáradtam, és egyelőre feladom a tervemet. Délutánig.

Január, fagy és latyak...

Az ég szürke, a reggelre keményre fagyott jeges út délre latyakos, sáros masszává változik...
Azt mondja a Lajos, kemény hideg jön, bár nem várom. Édesanyám mindig mesélte, hogy amikor megszülettem, olyan cudar hideg volt, hogy a verebek megfagytak a fán.
Nem baj, azért lenézek a Dunára. A víz nagyon kinn van, egészen megduzzadt a folyó, vize a rakpartot nyaldossa. 
Szürkeség van, igaz. A folyó azonban így is szép. Méltóságteljesen viseli az időjárás viszontagságait.
Nem úgy, mint én.

Biztosan eljön a tavasz...

Dani szerint legalábbis.Néz rám, az arcocskája ragyog, amikor bizalmasan közli velem:
- Mama ! A teszkóban láttam paplikamagot (néha még eltéveszti az "r" betűt)...

Szeretem a tulipánt...

Medvehagyma gyűjtése.

Területbejáráson a papával.

Adjunk a citromfának is!

Ebből lesz a karácsonyfa.

Szeretk locsolni.

Eperszedés

De fini ez a szomolyai fekete !

Szénagyűjtés a papával

Kicsit játszik a vízzel....

Kedvence, a sárga paradicsom.

A baboknál.

Dani is ültet.

Itt jól el lehet bújni !

Szülei mesélték, hogy alig tudták lebeszélni, mindenképpen meg akarta vásárolni.
De milyen is legyen ez a kicsi gyermek, amikor anyai nagypapája és apai nagyanyja (mármint én), igencsak kertbolondok ? Nagyon szereti ő is a kertet. A növényeket, gyümölcsöket, virágokat...
Megnyugtattam, hogy kicsit még korai magokat vásárolni. Bár hamarosan eljön az idő...

Áldjon meg Téged az Úr

Megérkezett...

Ez újév reggelén
minden jót kívánok,
Ahová csak nézel,
nyíljanak virágok!

Még a hó felett is
virág nyiladozzon,
Dalos madár zengjen
minden rózsabokron!

Minden szép, minden jó,
legyen mindig bőven,
Szálljon áldás rátok
ebben az új évben!



   (magyar népköltés)